Fűtésvezérlés 2024

Új épületenergetikai rendelet

2023 szeptemberében jelent meg a 9/2023.(V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. Javarészt gépészeti és épületszerkezeti előírások és javaslatok alkotják a 2023 novemberétől hatályos rendelet szövegét, de kitér a fűtési és hűtési rendszerek irányítástechnikájára is, amit a következő bekezdésekben górcső alá veszünk.

Időjárásfüggő szabályozás

A rendelet 3.2.1-es fejezete szűkszavúan kötelezővé teszi az központi időjárásfüggő szabályozást minden 100 m2-nél nagyobb újépítésű ingatlan esetén. Ennél kisebb ingatlan esetén ezt csak javaslatként fogalmazza meg, illetve meglévő épületek felújításakor is javasolja, ha megoldható.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Sok hőtermelő berendezéshez (hőszivatyú, kazán, stb.) lehet csatlakoztatni kültéri hőmérőt. Ezek a berendezések a kültéri hőmérséklet függvényében állítáják elő a fűtési rendszer előremenő vízhőmérsékletét. Olyan készülékek is elérhetők a piacon, amelyek internetkapcsolat esetén időjáráselőrejezési adatokat is felhasználnak erre a célra. Ez az funkció nem csak a komfortérzetet, hanem az energiahatékonyságot is javítja, de pozitívan hat a készülékek élettartamára is.

Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Tovább olvasva a rendeletet, ismét releváns részhez érkezünk, hiszen a 3.2.2-es fejezet a helyiségenkénti hőmérsékletszabályozásról szól. Sokan eddig úri huncutságként tekintettek a másnéven zónaszabályozásként vagy zónavezérlésként is emlegetett helyiségenként hőmérséklet szabályozásra, de innentől kezdve ez sok esetben kötelező:


"Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületet olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelő és hőleadó berendezés cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés vagy költségosztó készülékek alkalmazása." forrás: 9/2023.(V. 25.) ÉKM rendelet 3.3.2 fejezet

Röviden:

Cirkulációs szivattyú időzítése

A 3.4.1 fejezet megfogalmaz egy ajánlást a cirkulációs szivattyúk időzített működésére bizonyos feltételek mellett. Ez teljesen logikus javaslat, hiszen éjszaka, vagy távollét esetén felesleges ezt a kényelmi funkciót működésben tartani.

Épületfelügyelet

Jóval később a rendelet előírja épületfelügyeleti rendszer kialakítását nagy teljesítményigényű épületek esetére. Itt már nem csak a hőmérésklet szabályozhatóságát kell biztosítni helyiségenként, de olyan komplexebb rendszert kell kidolgozni, amely együtt kezeli a hűtést/fűtést, a légkondícionálást, és a szellőztetést. Bár a rendelet erre nem tér ki, de érdemes az árnyékolástechnikát is integrálni, hiszen a napsütés beengedése vagy kizárása szintén jelentős hatással van az épület hőmérsékletére.

Mi a megoldás?

Számos rendszer érhető el a piacon, amellyel teljesíthető a rendelet által támasztott követelésrendszer. Mielőtt azonban döntést hoz az építeni/felújítani vágyó, érdemes mérlegelni pár szempontot:

Ajánlott gyártók

Közel sem teljes az alábbi felsorolás, de az alábbi gyártók honlapját érdemes böngészni a fűtésvezérlés témakörében, mert az ő rendszereikkel biztosítható a megfelelőség a rendeletnek:

A komfort és a költséghatékonyság ára

Kényelmi funkciók esetén nem mindig a költségek jelentik az elsődleges mérlegelési szempontot, ha pedig a megbízhatóság is kiemelten fontos kap, akkor ez még inkább igaz. Kalkulálni azonban fontos, főleg építkezés/felújítás előtt. Mivel számolhatunk a fűtésvezérlés esetén? Az alábbi ártartományok csak iránymutatónak jók, de remélhetőleg adnak némi támpontot.

Nagyon leegyszerűsítve, a fűtésvezérlések többnyire központi vezérlőből, termosztátokból, és szelepmozgatókból állnak. Ezeknek a bruttó ártartománya:

Hogy ezekből mennyi kell egy rendszerbe, az nagyban függ a rendszer méretétől és kialakításától. A fentebbi felsorolásból természetesen hiányoznak a kapcsolódó szerelési anyagok és a munkadíjak is, de ha ezeket is belevesszük, akkor a végső összeg jelentősen magasabb lehet.

Ökölszabályként elmondható, hogy ha ilyen jellegű munka előtt áll az ember, akkor zónánként bruttó 100 - 150 000 Ft kiadással érdemes számolnia, és akkor nagy meglepetés nem érheti.

Összegzés

Összességében a rendelet előremutató mind kényelmi, mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból. Persze az is igaz, hogy ez még egy olyan dolog, amivel egyre komolyabban kell foglalkozni, és plusz feladatot és költséget akaszt annak a bátor embernek a nyakába, aki felújításra vagy építkezésre adja a fejét. A fűtésvezérlésre már a tervezéskor gondolni kell, a kivitelezéskor pedig ki kell fizetni a költségeket. Cserébe a későbbiek során egy komfortosabb és költséghatékonyabb hűtési-fűtési rendszert kap az új ingatlanba beköltöző.

Kivitelezőt keres hűtés- vagy fűtésvezérlésének megvalósításához? Forduljon hozzánk bizalommal!